Jelenlegi hely

Címlap » Velünk történt » 2014

Táborozás 2014 nyarán a Szandavári Diáktáborban

Július 19.-én Budapestről és Tiszakécskéről is egy - egy busszal, összesen 78 gyermekkel indultunk egy Nógrád megyei palóc faluba a Cserhát – hegység szívébe.

Az épületek teraszairól nagyon szép kilátás nyílt a környékre, a hegyekre, a Szandai várra.  A vár a táborból nézve olyan távolinak tűnt, hogy szinte hihetetlen volt, hogy minden gyerekkel feltúráztunk a romokig. Igazi túra volt, erőpróba, és elégtétel, amikor a hegy tetejére felértünk. Körbetekintve 528 méter magasból, gyönyörű kilátás nyílt szinte az egész megyére.   El lehetett látni a Mátráig, Börzsönyig, a Budai - hegyekig.

A túra során, amely egy tanösvény is volt egyben megismerhettük a cserhát erdejének élővilágát érdekességeit, mint pl. a négyszáz éves fát.

 Nagyon családias hangulat volt. Meleg szeretettel fogadtak minket. Szinte minden tábori programot segítő, helyben, a faluban, vagy a szomszéd faluban lakott. Legtöbbet János bácsi foglalkozott velünk.

Elvitte a csoportokat szürkületi vadlesre, ahol a mi csoportunknak nem sikerült hangtalanul mozogni ezért a vadak nem jöttek elő, vagy ha kint ettek is a mezőn befutottak az erdőbe.

Meghívott minket magához és felesége által bedagasztott tésztából annyi kenyérlángost sütöttünk a  segítségével igazi kemencébe, hogy a gyerekek nem győzték enni tejföllel, fokhagymával,

Megmutatta az őzikét, amit otthon nevel és íjászatot tanított.

A legtöbb gyerek kedvenc programja a lovaglás sem maradt ki.

Szintén nagy kitartást igénylő gyalogtúrával mentünk át a szomszéd faluba ahol a kecskesajt készítés rejtelmeibe vezetett be minket egy nyugdíjas tanító nő, majd az állatok farmján vezetett körbe minket a fia. A kecskefejés gyakorlása nagyon sok vidám percet okozott.

Egész napos kirándulásra az Ipolytarnóci Nemzeti Parkban mentünk, ahol a világon egyedülállónak számító ősmaradványokat (megkövesedett ősfenyőt, lábnyomos homokköveket, cápafogakat) és miocén korszakot felelevenítő parkot néztük meg. Visszaúton a világörökség részeként tartott hollókő Ófalujában sétáltunk, amit éppen akkor újítottak fel, ezért a mesés hangulatát nem tudtuk átérezni.

Táborunkból nem maradtak ki a nyár édességei sem. Az élelmiszerbank támogatásával minden nap ehettek a gyereke kinder tejszeletet. Voltunk fagylaltozni, dinnyéztünk, csokoládéztunk.

Emellett kézműves foglalkozásokban vettek részt, fociztak, röplabdáztak és ejtőernyős játékot játszottak, fogócskáztak és bújócskáztak a gyerekek a tábor területén.

Én mindig nagyon örülök annak, hogy a nyári táborozások alkalmával megismerkedhetünk országunk gyönyörű helységeivel, tájaival.

                                                                                                                                       Vereszkiné Deményi Virág